Saints bretons à découvrir
Accueil > Culture / Sevenadur > Nourriture spirituelle > Sarmon da geñver pardon santez Anna e Keranna, gant M. Blanchard.

Sarmon da geñver pardon santez Anna e Keranna, gant M. Blanchard.

C‘est aujourd’hui 7 mars la fête de la manifestation de la statue de sainte Anne, (Gouél limaj Santéz Anna) qui était dans le diocèse de Vannes une fête double-majeure jusqu’en 1970, malheureusement non -indiquée dans le nouveau propre diocésain de 1978.

Dans la nuit du 7 au 8 mars 1625, Yvon Nicolazic, paysan du hameau de Keranna en Pluneret, est guidé par la lueur d’une chandelle jusqu’à son champ du Bocenno. Creusant la terre, il y découvre une statue en bois. Ce sera le début de l’histoire du plus important pèlerinage breton, dans l’actuelle paroisse de Sainte-Anne-d’Auray. Nous vous proposons à cette occasion une homélie de l’abbé Marcel Blanchard lors d’un pardon à Sainte Anne d’Auray (2006), entièrement en breton vannetais. Vous pouvez retrouver la traduction de ce document via ce lien (p27).

Je commande la bande-dessinée “Keranna”

An dek kemenn reit de Yvon Nikolazig get Santéz Anna
Predeg de gevér overenn Keranna é brehoneg d’en 26.07.2006

Breudeur ha c’hoarezed kristen, ér ha hoérezed kristen, kleùet ho es breménig komzeu bet laret get Jézus d’é zisipled, d’o lakaat de vonet tré é diabarh en deu vistér pouézusan a hor fé : Jézus deit de vout den, ha Jézus marù ar er groéz.

A-houdé 2000 vlé n’es ket bet ar en doar tra souéhusoh eit en doéré mat se, doéré mat en aviél. Ha neoah setu un dra arall souéhus eùé, degouéhet amañ, él léh-mañ m’en em gavamp bremañ énnañ, anùet gwéharall er Bosenneu, un dra souéhus degouehet én dachenn mañ, hani Ivon Nikolazig, ér park-mañ e oé aret geton. Ya, amañ, ér Bosenneu, Nikolazig, ur labourér-douar, kristen mat ar un dro, en des gwélet ha kleùet treu souéhus, ha Santéz Anna zo deit a-zevri kaer ag en néañ de houlenn getoñ monet de laret d’er person er péh en doé gwélet ha kleùet. Ha petra ‘ta en doé kleùet ha gwélet Ivon Nikolazig ?

Cheleùet kristénion ! Liés a weh en des éañ gwélet Santéz Anna ha kleùet anehi é laret penaos é venné en Aotrou Doué ma vehé hi inouret endro én dachenn-mañ hag e oé bet hé zachenn-hi tost mil vlé zo. En dra-sé e zo bet kaerañ doéré, arlerh en Aviel, e hellehé bout aveit hor bro-ni.

Cheleuamp en doéré-sé ! Un noz, é miz est 1623, é oé Nikolazig é tiskueh en é di, a pe wélas én un taol é ganbr lan a splanndér : er splanndér-sé e zé ag ur pilet dalhet dré un dorn mistérius… Kement-se e zegouéhas geton istroh eit ur wéh. Santéz Anna em ziskoas dehon liés épad pemzek miz, é pep léh hag é pep mod, mès berpet é kreiz ur sklerdér bras, é kiz ur voéz gwisket é gwenn, get ur pilet en hé dorn hag ur gogusenn édan hé zreid. Liés mat, a pe zistroé Nikolazig ag er park, ar en devéhat, eit donet d’er gér, ur pilet éntanet e yé én é raok hag en ambrougé betag é di. Er santéz em ziskoas hoah dehon étal er feutan distro, gwéh en é di pé tost d’un nebeud mein en doé é dad én é raok tennet a léh ur chapél dismantret ; ha berped e vezé gwisket get ur vroh gwenn ha ligernus. Ne laré gir mes ar hé fas lan a zoustér é splanné ur vadeleh hep par ; én hé dorn dalbéh ur pilet éntanet. Douget e oé-hi ataù ar ur gogusenn, hag ur sklerdér bras hé gronné a bep tu. Nikolazig e oé souéhet d’en holl burhudeu-sé, ha ne ouié petra sonjal.

Un noz, er bempvet dé arnuigent a hourhelén, ér blé 1624, dé kent gouil santéz Anna, e oé Nikolazig é tonet d’er gér, ag en Alré, goudé bout bet é kovésat é kovand en tadeu kapusined. El ma hé get é hent é kreiz en tioélded, a p’arriù get er groéz-maen anùet kroéz Nikolazig, én un taol é wél arré diraktoñ er Santéz gronnet a sklerdér, er gogusenn édan hé zreid, er piled én hé dorn. Hi er galv dré é anù, hag e gomz dohton get er voéh dousan. (Setu amañ ketañ kemenn santéz Anna de Nikolazig ; souéhus ! n’dé ket bet skriùet er homzeu anehon é nep léh). Un herradig goudé, Nikolazig e ya én é garrdi de houarn er segal neué dornet, tostig tré d’é di hag e zo, pellikoh azé, ur hant métrad bennak ahaneman. Ha kent em deurel ar é wélé plouz, eañ e houlenn get Doué en dout truhé dohton, hag en diwenn doh lorbereh en diaol ; é té a gemér endro é chapeled, a pe za én un taol ér harrdi ur splanndér vras, hag é wél un intron, gwenn èl en erh, kaer èl er loér. Ha neuzé hi e lar dehon get madeleh, é brehoneg :

– Ivon Nikolazig, ne zoujet ket : Anna, mamm Mari éh on-mé ; laret d’ho person éh es bet gwéharall én dachenn anùet er Bosenneu, kent ma oé amañ kér erbet, ur chapél, er getañ e zo bet saùet ém inour é bro er Vretoned. Bout zo hiniù naù hant pear blé arnuigent ha hwéh miz men dé bet diskaret. Me garehé ma vehé saùet a neùé d’er prontañ, ha ma em soursieet hwi memb a gement-sé. Doué e fall dehoñ ma vein mé inouret enni. Arlerh er homzeu-sé, hi e ya kuit get er sklerdér e oé endro dehi. (Setu azé eil kemenn santéz Anna, en hani ketañ bet skriùet). Néhanset bras Nikolazig e chomas hwéh suhun hep fieiñ monet de gavet en eutru person. Er Santéz, doh er gwélet diskonfortet, e geméras truhé dohtoñ hag em ziskoas dehoñ én ur laret : Ne zoujet ket, Nikolazig, ha n’em laket ket é poén ; dizoleit d’ho person, é kovesat getoñ, er péh ho es gwélet ha kleùet ; ha ne zerénet ket mui a sentein doheiñ. Goulennet aviz get un den mat bennak, aveit gout penaos em gemér. (trivet kemenn)

Goudé bout bet é wélet er person ha bet gwall degeméret getoñ, Nikolazig em gavas diskaret èl biskoah. E vestréz vat em ziskoas dehoñ en noz arlerh hag e laras dehoñ (pearvet kemenn) : N’em soursieet ket vras ag er péh e laro en dud : graeit er péh em és laret deoh, hag ahendarall ho peet fians ennon-mé.

E kleùet er homzeu-sé, éañ e sant en nerh é kreskein ennañ. Met seih suhun e dremén hoah. Ret é de santéz Anna donet endro de reiñ kalon dehoñ : N’ho peet ket poén na néhañs, é lar hi de Nikolazig get doustér, arriù e rei kent pèl en éur ma vo graeit er péh e laran deoh. Er labourér, keméret hardehted getoñ, e chomas de gomz un herradig get er santéz hag e laras dehi é oé prest abenn er fin d’obér er péh e houlenné-hi getoñ. Ha hi e reskondas : Ne veeh ket é poén, Nikolazig. Me rei deoh treu erhoalh aveit krogeiñ ér labour ha monet betek er penn, ha hwi e gavo devéhatoh er péh e vo rinket eit gobér éleih a dreu arall, kén ma vo souéhet en holl dud. Ne zoujet ket ha kroget fonnabl ér labour. (pempvet kemenn) Er homzeu-devéhañ-mañ e yas don én é galon hag én é spered, hag e ras dehoñ ur fiañs hag ur leùiné nen doé ket bet hoah beta neuzé. Ne dremené ket kalz a zéieù hep ur burhud neùé bennak. Mar a wéh é tigouéhé de Nikolazig bout douget én un taol, de noz, a zal é di de bark er Bosenneu, pé douget er mêz a é gorf, épad euriadeu, hag é kleùé kanenneu ker kaer ma hañvalé getoñ bout émesk en éled, hag é kreiz eurusted er baradouiz. Donet e hré liés erhoalh er vestréz vat de ziviz get Nikolazig, hag ur wéh é laras dehoñ er gemenn-mañ ken kaer : Choéjet em es en dachenn-mañ a-zevri kaer eit bout inouret éno(hwehvet kemenn), hag ur wéh-arall é laras hoah : é men dehorn éma holl trézolieu en néañ.

(seihvet kemenn) D’en 3 a viz meurh 1625, é laras santéz Anna de Nikolazig é telié monet endro de wélet er person, ha laret dehoñ, a hé ferh-hi, é houlenné ma vehe saùet ur chapél él léh bet diskoeit geti, ha ma tehé endro en dachenn-se de vout hé zachenn-hi. Hag ohpenn, é laras-hi hoah de Nikolazig, mercheu splann e vo gwélet penaos éma asur er péh em es goulennet genoh gobér. (eihvet kemenn)

D’en 6 a viz meurh, de noz, Nikolazig e fias laret de santéz Anna : Me mestréz vat, graeit hwi-memb ur burhud bennak, hag e hrei d’en eutru person ha de bep unan anaùout splann é vennet ma vo graeit er labour-sé. Beet é peah, e reskond er Santéz ; lakeit ho fiañs é Doué hag ennon-mé ; gwélet e vo kent ma vo pèl un nivér bras a vurhudeu, hag unan ag er ré vrasañ e vo gwélet tud a leih é tonet d’em inoureiñ amañ. (naùvet kemenn)

D’er 7 a viz meurh, Nikolazig skwéh bras èl ma oé, e yas abretoh de gousket én ur laret é chapeled. Ardro unek eur, setu ur splanndér vras ér gambr ; er splanndér-sé e zé ag ur pilet e oé én é saù ar en daol. Er labourér e saù é zeulegad : eañ e wél é Vestréz karet, santéz Anna, ligernus èl er gwéhieu arall : Ivon Nikolazig, émé hi get hé moueh karantéusañ, galvet hos amêzion, èl m’em es laret deoh ; kaset int genoh d’er léh e ziskoei deoh er pilet mañ. Hwi e gavo éno er Limaj e zeli arrest goapereh en dud ; int e anaùo érfin er peh em es grateit deoh. (dekvet ha devéhañ kemenn). Goudé er homzeu-sé, er Santéz e ya kuit, met er pilet e chom ataù. Nikolazig em gav én eurusted vrasañ… Mem breudér, béamp eurus ni eùé é vout amañ, get Santéz Anna, én hé zachenn bet rantet dehi, ha get Nikolazig en é bark, kavet getoñ delwenn Santéz Anna bet kollet épad 924 blé ha hwéh miz !

 

_________________

Trugarez da TG.

À propos du rédacteur Redaction

Les articles publiés sous le nom "rédaction" proviennent de contributeurs occasionnels dont les noms sont publiés en corps de texte s'ils le souhaitent.

Articles du même auteur

[Inguiniel] Ferveur et tradition renouvelée au pardon de saint Alban

Le dimanche 23 juin était célébrée la fête annuelle du pardon de saint Alban en …

Retour sur le pèlerinage de Chartres et le chapitre Sant Padern

Le pèlerinage de Chartres, organisé à la Pentecôte par Notre-Dame de Chrétienté, a connu pour …

Un commentaire

  1. À quand un logiciel de traduction de la qualité de Google ? Ceci n’est pas pertinent :
    http://www.fr.brezhoneg.bzh/42-traducteur-automatique.htm

Laisser un commentaire

Votre adresse de messagerie ne sera pas publiée. Les champs obligatoires sont indiqués avec *